Hányszor volt már olyan érzésed vezetőként, hogy egy döntés teljesen logikusnak tűnt, mégis furcsa eredményt hozott? Előfordult, hogy biztos voltál az igazadban, majd kiderült, hogy valami fontos felett elsiklottál? A DEVELOR Tanácsadó Zrt. Kognitív torzítások a vezetői munkában című, ingyenes szakmai webinárja ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kereste a választ.
A webináron Vajda Stella, Stremeny Gábor és Szabó Csaba segítségével jártuk körül a téma pszichológiai és szervezetfejlesztési oldalát. A fókusz azon volt, hogyan működnek a kognitív torzítások a vezetői döntések mögött, és mit lehet kezdeni velük a mindennapi gyakorlatban.
Mi az a kognitív torzítás, és miért érinti különösen a vezetőket?
Kiindulópontunk az volt, hogy az emberi agy sajnos nem tökéletes döntéshozó gép. Olykor hajlamos olyan automatikus gondolkodási rövidítésekkel, vagyis kognitív torzításokkal élni, amelyek ugyan segítenek gyorsan eligazodni a világban, de sajnos félre is vihetnek bennünket, ha nem vagyunk résen.
Mivel ezek a torzítások mindenkinél jelen vannak, klasszikus értelemben nem tekinthetők hibának. Csak arról van szó, hogy az agy így próbál energiát spórolni, és rendet tenni a rengeteg információ között.
Ám vezetőként ez különösen érzékeny helyzeteket teremthet. Ilyenkor ugyanis a döntéseket gyakran gyorsan, nagy téttel, nagy nyomás alatt kell meghozni, miközben sokszor sok embert érinthetnek. Teljesítményértékelés, kiválasztás, visszajelzés, konfliktuskezelés vagy stratégiai irányok meghatározása? Ezek mind olyan helyzetek, ahol a kognitív torzítás észrevétlenül beépül a gondolkodásba.
Gyakori kognitív torzítások a vezetői döntések mögött
Előadóink több olyan tipikus mintát is kiemeltek, amelyek rendszeresen és jellemzően megjelennek bizonyos vezetői helyzetekben.
Az egyik ilyen a megerősítési torzítás. Ez az a jelenség, amikor az ember hajlamos csak azokat az információkat észrevenni és befogadni, amik az elképzeléseit támasztják alá. Egy vezető könnyedén eljuthat oda, hogy egy munkatársról kialakított képe önbeteljesítővé válik. Hiszen ha valakit jó munkaerőnek gondol, hamarabb észreveszi nála a jó teljesítményt. Míg ha valakit problémás munkatársnak lát, minden apró hibát felnagyítva fog érzékelni nála.
Szó esett az első benyomás hatásáról is. Az első találkozás, egy korai teljesítmény vagy egy erős élmény hosszú időre meghatározhatja az értékelésünket. Később pedig emiatt már nehezebb objektíven újraértékelni a helyzetet, mert az agyunk ragaszkodni fog a korábbi narratívához.
Előkerült a webinár során a túlzott magabiztosság jelensége is. Mert vezetői szerepben gyakran elvárás a határozottság, igaz? Ezzel viszont azért érdemes óvatosnak lenni, mert könnyen belecsúszhatunk abba az érzésbe, hogy a saját ítéletünket megbízhatóbb tartjuk, mint másokét. Márpedig ezzel csökken a nyitottságunk a visszajelzésekre, alternatív nézőpontokra is. És hát senki sem tévedhetetlen, ugye?
Miért olyan nehéz észrevenni a saját kognitív torzításainkat?
A kognitív torzítások egyik legnagyobb csapdája az, hogy belülről teljesen logikusnak tűnnek. Ezért aztán a vezető nem érzi magát elfogultnak, egyszerűen csak azt úgy érzi, hogy éppen józan ésszel hoz meg egy döntést.
“Webinár egyik legfontosabb üzenete éppen ezért az volt, hogy minél tapasztaltabb valaki, annál kifinomultabb magyarázatokat tud adni a saját döntéseire.”
Az agyunk utólag nagyon ügyesen összerak ehhez egy koherens történetet. A döntés indoklása így nagyon meggyőző lehet, még akkor is, ha valójában torzított információkra épült. Ezért különösen fontos a tudatosság fejlesztése és a struktúrák szerepe a vezetői munkában.
A kognitív torzítás hatása a csapatra és a szervezetre
A torzítások hatása messze túlmutathat az egyéni döntéseken. Ha egy vezető következetesen bizonyos minták mentén értékel, az a csapat légkörére is hatni fog. Kialakulhat bizalomvesztés, motiváció csökkenés és rejtett feszültségek is.
Előadóink ezért is hangsúlyozták, hogy a kognitív torzítások befolyásolják a pszichológiai biztonságot is. Ha a munkatársak azt érzik, hogy előre eldöntött képek alapján ítélik meg őket, kevésbé mernek visszajelzést adni, kérdezni vagy hibát felvállalni. Ez pedig sajnos hosszú távon a tanulást és az alkalmazkodóképességet is gyengíti.
Mit tehet egy vezető a kognitív torzítások ellen?
A kognitív torzítás nem eltüntethető, viszont kezelhető. A cél nem a tökéletes objektivitás, hanem a tudatosabb működés.
Az egyik legerősebb eszköz a lassítás. Amikor egy döntésnél elegendő időt adunk magunknak, az agy képes kilépni az automata üzemmódból. Már egy egyszerű kérdés is sokat számíthat.
A strukturált döntési helyzeteknek is nagy szerepe lehet. Ha vannak előre meghatározott szempontok, be lehet vonni több nézőpontot, és van lehetőség a tudatos reflektálásra, akkor csökken annak az esélye, hogy egy torzítás domináljon.
Fontos elem a visszajelzési kultúra is. Ha egy vezető teret ad az eltérő véleményeknek, és valóban kíváncsi rájuk, az segít kívülről rálátni a saját gondolkodási mintáira is.
Miért aktuálisabb ez a téma, mint valaha?
Mert a gyorsan változó környezet, az információs túlterheltség és a folyamatos döntési kényszer mind felerősítik a kognitív torzítások hatását. Vezetőként egyre kevesebb idő jut átgondolásra, miközben a döntések következményei egyre összetettebbek.
Webinárunk világosan rávilágított arra, hogy a kognitív torzítás nem gyengeség, de a felismerése fontos. Vagyis a jó vezető nem torzításmentes, hanem tudatos. Olyan, aki képes ránézni a saját gondolkodására, kérdéseket feltenni és bevonni másokat, hiszen így stabilabb döntéseket képes hozni, és erősebb csapatot tud építeni.
A DEVELOR szakértői megközelítése ebben az esetben is azt mutatta meg, hogyan lehet a pszichológiai tudást a vezetői gyakorlat szolgálatába állítani, közérthetően, mégis szakmai mélységben.
Kapcsolódó szolgáltatásaink
Következő webinárunk témája
Adaptív vezetés a változó világban – már lehet regisztrálni!
