A reziliencia jelentése több nézőpontból, sokféleképpen megfogalmazható – a leggyakoribb és legérzékletesebb megfejtése talán a lelki állóképesség. Ennél azonban jóval több jelentésréteget rejt, napjainkban pedig minden eddiginél fontosabb, hogy megismerjük őket. A reziliencia ugyanis bátran állíthatjuk, hogy “divatos” kifejezéssé vált a személyes eszmecserékben és az üzleti kommunikációban egyaránt. Mai cikkünk segít felfedezni, mi áll pontosan a méltán népszerű fogalom mögött, és hogyan tehetjük valóban magunkévá. A reziliencia fejlesztése ugyanis leginkább gyakorlati úton érhető el.
Reziliencia jelentése: induljon a felderítés!
Amit a szótárban találhatunk
Amikor egy ismert, de csak félig-meddig értett kifejezésnek keressük a valós jelentését, a szótári definíció mindig jó kiindulópont. Elsőként a hétköznapi nyelvhasználatot értelmező gyűjtemények berkeiben kutakodtunk.
Ahogy a Merriam-Webster szótár, úgy a Cambridge Dictionary is két fő meghatározást társít a rezilienciához. Az egyik szerint a reziliencia jelentése egy megnyújtott, összenyomott anyag vagy test képessége arra, hogy visszanyerje eredeti formáját. A másik értelmezés a Merriam-Webster szerint a szerencsétlen fejleményekből való felépülés, a változásokhoz való alkalmazkodás képessége. A Cambridge Dictionary alapján pedig olyan személyre illik a reziliens, mint melléknév, aki a nehézségek, negatív események után is boldog és sikeres tud maradni.
Reziliencia jelentése: így érti a pszichológiai szaknyelv
A fenti meghatározások hasznos képet mutatnak arról, milyen értelemben beszélünk rezilienciáról a hétköznapokban. A reziliencia jelentése azonban csak akkor ismerhető meg igazán pontosan, ha a pszichológiai definíciót is figyelembe vesszük. A neves USA-beli szaklap, a Psychology Today szerint ez a következő:
“A reziliencia olyan pszichológiai kvalitás, amely bizonyos embereket képessé tesz arra, hogy az élet csapásaiból legalább ugyanolyan erősen álljanak fel, mint amilyenek előtte voltak. Ahelyett, hogy hagynák: a nehézségek, a traumatikus események, és a kudarcok felülkerekedjenek rajtuk vagy elvegyék az elszántságukat, az igazán reziliens személyek képesek a másik oldalról szemlélni a dolgokat, érzelmileg gyógyulni, folytatni a céljaikért végzett munkát.”
A pszichológiai szakirodalom általánosságban egyfajta pozitív alkalmazkodási képességként tekint a rezilienciára – egy olyan eszköztárként, amely mentális és pszichológiai készségekből épül fel, és amelyet bárki felépíthet magának.
Miért hasznos napjainkban a reziliencia?
A fogalmat gyakran emlegetik lelki rugalmasság vagy lelki állóképesség néven is – ezek a kifejezések még jobban átadják, miben is áll valójában a reziliencia jelentése. Éppúgy, ahogy a szótári leírásban a megnyújtott tárgyak visszanyerik eredeti alakjukat, a reziliens személyek is képesek visszaugrani eredeti formájukba – bárhogy húzza-nyújtja-gyötri őket az élet. Ez az “ugrás” természetesen nem néhány másodperc alatt történik, és nem is megy feltétlenül könnyedén. Ám aki felépíti magában azt a lelki elsősegély-csomagot, amelyhez krízis esetében nyúlhat, könnyebben gyógyul fel a sebekből. Napjainkban pedig minden eddiginél fontosabb, hogy erre is odafigyeljünk! Hiszen világszintű válságok zajlanak körülöttünk, gyakran akár markánsan is megváltoznak a körülményeink. A világ ma pontosan megfelel annak a modellnek, amelyet üzleti szakemberek egyszerűen VUCA-ként emlegetnek: változékony, bizonytalan, összetett, és többértelmű (volatile, uncertain, complex, ambiguous). Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a mentális rugalmasság a túlélés egyik kulcsfontosságú feltétele lett.
Reziliencia fejlesztése
A reziliencia teljes mértékben tanulható és fejleszthető, legyen szó egyéni, vagy szervezeti szintről. Ehhez azonban aktívan és kitartóan kell foglalkoznunk saját pszichénk megismerésével. Hiszen ennek a folyamatnak az alapja az önismeret. Fontos ugyanis tisztában lennünk azzal, hogyan viselkedünk a motivációnk elvesztése során, esetleg tartós stresszhelyzetben, vagy ha új helyzettel kell szembe néznünk, mennyire félünk a konfliktus helyzetektől stb.
Néhány fő technika és trükk, a teljesség igénye nélkül:
- Pozitív gondolkodás erősítése
- Megküzdési stratégiák alkalmazása
- Mindfulness és relaxációs technikák
- Célok kitűzése és visszatekintés a sikerekre, “jutalomfalatok”
Amennyiben arra leszünk figyelmesek, hogy teljesítményünkön a kiégés jelei mutatkoznak, vagy érzelmileg kimerülünk, akkor érdemes minél előbb foglalkozni a reziliencia fejlesztésével. A kiégés egyébként nemcsak a lelki világunkra lehet hatással, de testi tünetei lehetnek. Következményében kialakulhat depresszió, alvászavar, fáradékonyság, ami hosszú távon kihatással van a teljesítményünkre, mindennapjainkra és összességében még a személyiségünket is átformálhatja.
A reziliencia jelentése és 8 tényezője
Ahhoz, hogy fejleszteni tudjuk a saját alkalmazkodókészségünket, meg kell ismerni a reziliencia sajátos tényezőit és mindenki be kell azonosítsa, hogy éppen hol tart személyes fejlődése során. Így tudjuk meghatározni, hogy miben kell még fejlődnünk.
- Elfogadás: Meg kell tanulni elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni, nem tudjuk befolyásolni, ez sokszor segít elengedni a múltat.
- Felelősségvállalás: Amit viszont tudunk befolyásolni, azért felelősséget is kell vállalni.
Személyes hatékonyság: Ez a hit önmagunkban. Fontos ahhoz, hogy ne passzív elszenvedői legyünk az életnek, hanem szembenézzünk a kihívásokkal. - Egészséges pozitivizmus: Egy magas reziliencia szinttel rendelkező ember képes arra, hogy negatív érzéseit azok helyén kezelje.
- Indulatkezelés: Az impulzív döntések és reakciók tudatos irányítása, az érzelmi kitörések elkerülése.
- Társas kapcsolatok: Stabil, szociális háló kiépítése, ami a kölcsönös együttműködésen és bizalmon alapszik.
- Empátia: Sokat segít nemcsak a konfliktuskezelésben, de a megelőzésében is.
- Megoldásközpontú gondolkodás: A probléma feltárása, és kreatív megoldása. Világos célok kitűzése és azok elérése.
Reziliencia jelentése az üzleti életben
Ezek a bizonyos VUCA-körülmények nemcsak személyes életünkben, hanem az üzleti folyamatokban is erősen éreztetik a hatásukat. Így a lelki állóképesség jelentősége a vállalatok világában is felértékelődött. Napjainkban kiemelten fontos, hogy a vezetők pontosan tisztában legyenek azzal, mi a reziliencia jelentése, és hogyan vértezhetik fel vele a dolgozóikat. A kiszámíthatatlan kihívások, a válsághelyzetek ugyanis munkakörtől és munkavállalói szinttől függetlenül rányomják a bélyegüket a mindennapokra: a szakmai felkészültségnél többre van szükség a boldoguláshoz. A megfelelő stresszkezelési stratégiák alkalmazása, a pszichológiai biztonság megteremtése mellett egy jól összeállított reziliencia tréning is rengeteget segít az erős. ellenálló munkahelyi közösségek megteremtésében.
Miért fontos fejleszteni ezt a képességünket munkahelyi szempontból?
A reziliencia szempontjából a munkahelyi vezetők kifejezetten veszélyeztetett pozícióban vannak. Hiszen ők azok, akik sok esetben próbálják fenntartani a vállalat működését úgy, hogy tekintettel vannak a kollégák és a szervezet érdekeire is. A nehéz esetekkel való megbirkózás, így a vezetői kompetenciák is fejleszthető, sőt nagy szükség is van rá. Ezért a legtöbb cég esetében elengedhetetlen, hogy a munkahely kellő hangsúlyt fektessen nemcsak a vezető, de az egész csoport lelki egyensúlyának fenntartására. Minél ellenállóbb ugyanis egy munkahelyi csapat, annál kisebb az esélye az összeomlásnak, és annál hatékonyabban tud működni.
Egy jól összeállított reziliencia tréning sokat segít akár a munkatársak közti feszültségek megoldásában és a biztonságérzet növelésében is.
Hogyan mérhető a reziliencia szintje vállalaton belül?
Könyvek sokaságát olvashatjuk a mentális egészségről a munkahelyen, a reziliencia viszont arról szól, hogy egy-egy nagyobb kihívás után is hogy tudja visszanyerni teljesítőképességét és elégedettségét a munkavállaló. Úgy is mondhatnánk, hogy ne égjenek ki a munkatársak. A reziliens vezető képes nyugodtan és megoldásfókuszúan reagálni a változásokra, miközben támogatja csapata fejlődését is.
A rezilienciát fejleszteni leginkább úgy lehet, ha az eredményeket is mérjük hozzá. Ez lehet egy reziliencia teszt, belső elégedettségi felmérés, a stressz-szint felmérése, fluktuációs adatok vagy épp 360 fokos visszajelzések. Akár már néhány hónapos fejlesztési program után is kimutatható javulás érzékelhető a szervezeti kultúrában és a munkatársak közérzetében.
Miben segít a Develor reziliencia tréning?
A hatékony válságkezelésben és a jobb teljesítőképesség elérésében segít elsősorban. Legelőször megtanítjuk, hogyan fejlesztheted a szemléletmódodat a mindennapi életben. Segítségünkkel pedig a résztvevőink elsajátíthatják a rugalmassághoz szükséges szempontokat és, hogy hogyan ismerhetik fel ennek a hiányát.
Továbbá olyan képességek elsajátítására nyújtunk megoldást, amik a munkavállalókat és a vezetőket is segítik a krízishelyzet kihívásaival szemben.
Tréningünk során az alábbi témákat fogjuk feldolgozni:
- Önismereti teszt
- A reziliencia fogalma és fontossága
- A 7 védőfaktor rendszere
- A faktorok hiányának felismerése
- Megoldási stratégiák
- Lelki állóképesség-fejlesztő gyakorlatok
- Egyéni akcióterv
- Önfejlesztő otthoni feladatok
A program végére a résztvevők képesek lesznek:
- elismerni a reziliencia összetevőinek hiányát
- alkalmazni tudják a megoldási stratégiákat
- kezelni a mindennapos konfliktushelyzeteket
Reziliencia fejlesztése gyakorlatias tréninggel? Kattints a jobb oldalon található fülre, és vedd fel velünk a kapcsolatot!
