A leadership és a vezetéselmélet értéke napjainkban

Amikor ennyire kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, mint napjainkban, az eddigieknél még nagyobb szükség van a jó leadership, vagyis a jó vezetői készség fejlesztésére, elsajátítására. Ahhoz viszont, hogy megértsük milyen is egy jó vezető – és nemcsak a vezetéselmélet szempontjából -, értenünk kell többek között a menedzser és vezető közötti különbséget, és látnunk kell, hogy napjainkban milyen nehézségekkel néznek szembe. Mit jelent a vezetéselmélet napjainkban és milyen vezetői készségekre van ma szükség?

Mit értünk leadership alatt?

Mindenekelőtt tisztázzuk a vezetői készség fogalmát. Ha leadershipről beszélünk, akkor az emberek motiválásáról van szó egy közös cél elérése érdekében. Itt ki kell emelni a motivációt, hiszen egy jó vezető motivál másokat valami új és jobb cél elérésére. Ahhoz pedig, hogy valaki hatékony vezető legyen, olyan tulajdonságokkal kell rendelkeznie, amelyek túlmutatnak a vezetői feladatokon. Szerencsére a vezetői készségek tanulhatók, a vezetők pedig fejlődhetnek.

A jó vezetőkkel rendelkező vállalatok sokkal produktívabbak, versenyképesebbek és rugalmasan tudnak reagálni a változásokra. A munkatársaiknak világosabb elképzelésük van arról, merre tart a cég és mit miért tesznek. Azok a cégek, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak a vezetői képzésre, hosszú távon is biztos és jövedelmező működésre számíthatnak.

Boss vagy leader – mi a különbség?

Főnök és vezető: két hasonló fogalom, mégis óriási különbség. Az alapvető differencia a vezetők és a menedzserek (főnökök) között, hogy különböző megközelítéseket alkalmaznak céljaik elérése érdekében. Például a menedzserek igyekeznek megfelelni a szabályoknak és eljárásoknak, miközben az embereket a kockázatok csökkentése és a kiszámítható eredmények elérésére ösztönzi. A vezetőkkel ellentétben a menedzserek nem kérdőjelezik meg a status quót. Ehelyett törekednek a fenntartására. Míg a vezetők rugalmasak, kockázatvállalók és innovatívak. Kreatívan közelítik meg a problémákat, és hajlandóak változtatni a célok elérésének érdekében. De nézzük meg közelebbről a lehetséges különbségeiket, amelyek elsősorban a hozzáállásukban, cselekedeteikben és az alkalmazott vezetési stílusban mutatkozhatnak meg.

Utasítás vs. iránymutatás

• A főnök általában az irányítást és az utasítást preferálja. A főnök határoz és megmondja, mit kell tenni.
• A vezető inkább az iránymutatást részesíti előnyben. Ő inspirál, motivál és vezet, hogy a csapat együttműködve érje el a célokat.

Kommunikációs stílus:

• A főnök gyakran hierarchikus kommunikációs stílust alkalmaz, ami az egyirányú utasításokra és visszajelzésekre összpontosít.
• A vezető inkább nyitott kommunikációt preferál, bátorítja a párbeszédet és nyitott a csapat ötleteinek és véleményeinek meghallgatására.

Célok:

• A főnök gyakran azonnali célokra összpontosít és a rövid távú eredményekre koncentrál.
• A leader hosszú távú célokat is figyelembe vesz és a fenntartható fejlődésre összpontosít.

Hatalom és ellenőrzés:

• A főnök hajlamos erőteljes hatalomgyakorlásra és szoros ellenőrzésre törekedik.
• A vezető inkább a befolyásra és az együttműködésre helyezi a hangsúlyt és próbálja kihasználni a csapattagok erősségeit.

Csapatkezelés:

• A főnök inkább alárendelő és irányító szerepet tölt be.
• A leader inkább a csapattagokkal egyenrangú, a csapatot támogató és inspiráló szerepet játszik.

Vezetéselmélet és gyakorlat: napjaink vezetőinek nehézségei 

A COVID alatt elterjedt hibrid munkavégzés úgy tűnik, beépült napjaink vállalati kultúrájába. Az Insights Learning and Development kutatása szerint, amit 3000 alkalmazott részvételével végeztek, Észak-Amerikában és Európában a dolgozók 59%-a ma már hibrid munkavégzéssel dolgozik. Noha a hibrid munkavégzés sok szervezetben állandó megoldássá vált, a vezetők még mindig azon gondolkodnak, hogyan tegyék a modellt a lehető leghatásosabbá.
Az ezzel kapcsolatos kihívások közé tartozik az, hogy nem állnak rendelkezésre a megfelelő technológiai eszközök, a személyes kapcsolatok megszakadnak és elvesznek, csökkenhet a munkatársi elkötelezettség. Vajon egy jó vezető hogyan tudja a távolból irányítani a csapatát mindezek ellenére?

Közösségépítés

Hogy ne csak a személyes, de a távmunka is produktívan működjön, elengedhetetlen, hogy a közösségben alapvető cél legyen a folyamatos kapcsolattartás. Ehhez pedig a vállalkozásoknak hatékony módszereket kell keresniük. Fontos, hogy a kollégák megkapjanak minden olyan segítséget és támogatást, amire a munkájuk során szükségük lehet, függetlenül attól, hol dolgoznak éppen. Természetesen ebben a helyzetben is figyelembe kell venni az egyéni preferenciákat.

A megfelelő kommunikáció elengedhetetlen 

A rossz kommunikáció és az ebből fakadó félreértés lehetősége egy hibrid módon működő csapatban sokkal nagyobb, mint a személyes munkakörnyezetben. Ugyan virtuális környezetben a csapattagoknak kevesebb lehetőségük van a kollégákkal való kapcsolatteremtésre, mégis nagy az elvárás abban az irányban, hogy ezeket a meetingeket rövidebbé és hatékonyabbá tegyék.
A vezetőknek feladata, hogy olyan környezetet alakítsanak ki, ahol a párbeszéd alapvető. Szintén a vezetők felelőssége a csapattagok számára olyan biztonságos teret teremteni, ahol nyugodtan, a következményektől való félelem nélkül megoszthatják nehézségeiket és nem érzik magukat elszigetelve.

A technológia fontossága

Kutatások szerint minden harmadik csapat továbbra is csak hagyományos módszerekkel kommunikál -telefonon vagy e-mailen -, és csak egyharmaduk használ feladatkezelési eszközöket.  Pedig a hatékony munkavégzéshez elengedhetetlen, hogy tovább fejlesszük az eddigi folyamatokat és használt technológiákat.

A sikeres hibrid csapatok vezetőinek „digitális evolúciós” gondolkodásmódra kell váltaniuk, ahelyett, hogy az egyszeri digitális átalakulásra összpontosítanának. A digitális evolúciós gondolkodás azt jelenti, hogy az új és feltörekvő technológiák és azok esetleges alkalmazása iránt folyamatos nyitottsággal állunk hozzá  az üzleti hatékonyság javítása, a költségek csökkentése érdekében. Tehát a vezetőknek folyamatosan felül kell vizsgálniuk a hibrid munkavégzéshez alkalmas új technológiákat és kommunikációs módszereket, és a csapatukat is fel kell készíteniük ezek bevezetésére, majd rendszeres használatára.

A változó igények elfogadása 

Napjainkban egyre több munkatárs igényli az otthoni munkavégzés lehetőségét is. Ez pedig azt is jelenti, hogy sok esetben a megszokott hatalmi dinamika is felborul a felettes és beosztott között. Ebben az új helyzetben azok a vezetők tudnak nagyobb sikerrel járni, akik megtanulnak másképp kommunikálni a kollégákkal.

Mégpedig úgy, hogy nemcsak az elszámolhatóságot helyezik előtérbe, miközben segítő szerepet is betöltenek.  A vezetőknek folyamatosan fejleszteniük kell kapcsolati készségeiket, hogy csapatukkal együtt hatékony környezetet tudjanak kialakítani.

Ha a munkaadók figyelembe veszik, hogy a munkatársak hogyan szeretnek dolgozni,  sokkal elégedettebb, produktívabb és elkötelezettebb munkaerőt nyerhetnek.. Persze az is fontos, hogy emellett a munkaidőt minél jobban ki kell használni a csapatmunka és munkakapcsolat mélyítéséhez.

Tanulható a leadership vagyis a vezetői készség?

A válasz egyértelműen igen. A Develor tréningek során a jövőbeli vezetők, a talent csapatok tagjai, a kezdő vagy akár a tapasztalt vezetők megtanulhatják, hogy egy vezető miként teremt értéket, hogyan alkalmazhatja a leadershipet és a vezetéselmélet legfrissebb eredményeit a gyakorlatban, hogyan delegáljon, megtannulhatják a hatékony konfliktuskezelést, a munkatársakkal való  jó kapcsolat kiépítésének módját, valamint tudatos és hatásos kommunikációs eszközöket sajátíthatnak el. A gyakorlatban is hatékonyan használható megoldásokat kapnak például abban, hogyan tudnak rugalmasan reagálni az állandó változásokra, az új helyzetekre és miként tudják motiválni, mélyebben elkötelezni az alkalmazottakat.

Ha te is jobb eredményeket szeretnél elérni elégedett és motivált munkavállalókkal, vedd fel velünk a kapcsolatot!