Bezárás    

    DEVELOR Tanácsadó Zrt. 1074 Budapest, Rákóczi út 70-72. Cégjegyzékszám: 01-10-045069

    Mutasd az összes elérhetőséget!
    Lépj kapcsolatba velünk!    
    • Attitűdformálás
    • Vezetés és Menedzsment
    • Ügyfélszolgálat, Értékesítés és Tárgyalástechnika
    • Személyes hatékonyság és Kommunikáció
    • Csapatépítés és Együttműködés
    • Felmérés és Diagnosztika
    • HR tanácsadás és coaching
    • Szolgáltatások

    Szolgáltatásaink és megoldásaink között található

    • Megoldásaink közötti kereséshez gépelj be minimum 3 karaktert.
    Keress szolgáltatásaink között!

    Forrásaink közt található

    • Cikkeink közötti kereséshez gépelj be minimum 3 karaktert.
    Fedezd fel tartalmainkat!

    Tagadhatatlan, hogy ma az életünk egyre nagyobb részét az online térben éljük, amelynek bizonyos szegletei egy élettel teli szociális térnek látszanak, ahol mindenki lelkesen posztol és építi a kapcsolatait.

    Az internet igen nagy utat járt be az első lépései óta és az elmúlt évtizedekben a felhasználók által eltöltött idő, illetve a tartalomfogyasztási szokások is sokat változtak. Többek között abban a tekintetben, hogy a friss információk villámgyorsan tejednek a közösségi média felületeken – és ez nemcsak a közéleti hírekre, hanem a cég életében történt változásokra is érvényes, amelyeket gyakran nem is a cég kommunikációs szakemberei, hanem a vállalat dolgozói tesznek közzé.

    Ezek a tartalmak széles körben elterjedtek. Sőt, már egy új fogalmat is életre hívtak.

    A cégeknek a User Generated Contentek (azaz a felhasználói tartalmak) mellett az Employee Generated Contentekkel (a munkatársak által készített tartalmakkal) is számolniuk kell.

    Természetesen abban eltérés van, hogy egy-egy vállalat mit lát ebben a trendben.

    Van, aki egyenes utat a tehetséges, jövőbeli munkaerő szívéhez. És olyan is akad, aki potenciális veszélyforrásként azonosítja – hiszen ezek közzététele felett nem tud teljes kontrollt gyakorolni.

    A vezetők számára az egyik legfontosabb ezzel kapcsolatos kérdés: valóban tartani kell ezektől?

    A rövid válasz erre az, hogy nem, amennyiben teljesül a bizalom, a relevancia és a hitelesség hármasa.

    Kiirtani úgysem tudjuk

    Fogadjuk el, hogy ezt a trendet nem tudjuk feltartóztatni. Többek között azért sem, mert a social media felületek egész nap velünk vannak: elkísérnek a munkába a buszon utazva, kikapcsolnak a munka közbeni szünetekben és a kedvenc sorozatunk reklámja alatt.

    Vagyis jobb, ha a küzdelem helyett megtanuljuk kihasználni az ezekben rejlő lehetőséget, azaz pozitív kapcsolatot építünk ki a jelenlegi kollégáinkkal és az ígéretes feltörekvő vagy éppen a már tapasztalt tehetségekkel. Erre ugyanis szükség van akkor, ha ki akarunk tűnni a jelenlegi kiélezett munkaerőpiaci versenyhelyzetben.

    Hibát követnénk el, ha kizárólag az ügyfelekre fordítanánk figyelmet, amikor kapcsolatépítésről van szó. Sőt, jobb, ha a tekintetünket előbb a munkatársaink felé emeljük, hiszen ha ők azonosulni tudnak a cég értékeivel, céljaival és jól kijönnek egymással, akkor olyan munkát végeznek majd, amivel az ügyfelek is elégedettek lesznek.

    Lemaradunk, ha kimaradunk

    Gondoljunk egy pillanatra az élvonalban helyet foglaló brandekre. A sikerük egyik tényezője, hogy a social media felületekben nemcsak egy modernkori hirdetőtáblát látnak, hanem azt az eszközt, amellyel alacsony büdzséből is tömegeket elérő kampányokat hozhatnak létre.

    A User Generated Content (UGC) kifejezés néhány éve tűnt fel a marketing égboltján. A felhasználók által készített tartalmak futótűzként terjedtek, és bizonyos értelemben letaszították a trónról a műteremben készült fotókat és a marketingszakemberek által felépített koncepciókat.

    Az emberierőforrás-menedzsment szempontjából azonban ennél érdekesebbek a dolgozók által kreált, Employee Generated Contentek (EGC). Ezek egyrészt hitelesen kommunikálják a cég értékeit a külvilág felé, másrészt kiemelik, hogy miben különbözik a brand a konkurensektől.

    Van azonban egy sarkalatos kérdés ezzel kapcsolatban, méghozzá a kontroll hiánya.

    A cégvezetők ugyanis attól tartanak, hogy emiatt olyan róluk szóló, negatív kicsengésű bejegyzések fogják elárasztani a világhálót, amelyeket az ügyfeleik is látnak.

    De a félelemből gyökerező elzárkózás a lehető legrosszabb döntés akkor is, ha számolnunk kell ezzel a szépséghibával.

    Már csak azért sem tanácsos élből elutasítani a munkatársi tartalmakat, mert ahogyan a fogyasztók körében hatékonyabban építi a bizalmat a többi felhasználó véleménye, mint a logó, úgy a munkatársak közötti összetartás kialakításában és a jelentkezők érdeklődésének felkeltésében is eredményesebbek, illetve emlékezetesebbek lesznek a kollégák tartalmai.

    A cégeket számon lehet kérni

    Az EGC-ben hatalmas potenciál rejlik, amit célszerű kiaknázni.

    Egy Nielsen által végzett felmérés szerint az emberek 47%-a bízik a vállalat hirdetéseiben, de ez az adat folyamatosan változik – és nem éppen a brandek számára pozitív irányba.

    Az álláskeresőkben felmerülő bizonytalanságot csökkenthetjük a kollégák pozitív üzeneteivel. Ha belegondolunk, tulajdonképpen nincs új a nap alatt, hiszen a nálunk dolgozók eddig is szórtak a céggel kapcsolatos információmorzsákat az újonnan belépők elé – néhány évtizede még csak szóban, pletyka formájában. (Erről a témáról ebben a cikkünkben olvashat részletesen.)

    Hogyan terelhetjük pozitív mederbe a munkatársak cégre vonatkozó hírfolyamát?

    A munkatársak relevánsnak érzik a vállalatról közétett tartalmaikat, hiszen a frontvonalban vannak, így hitelesen tudnak beszámolni egy-egy termékről vagy szolgáltatásról. És ennek tudható be az is, hogy ezek a típusú tartalmak egyre nagyobb arányban vannak jelen kedvenc felületeinken (Facebook, Instagram, LinkedIn).

    Vagyis számolnunk kell azzal, hogy a közösségi média már nem az a terület, ahova a cégek akkor teszik be a lábukat, ha éppen nincs jobb dolguk. Ez a lehetőség már nem opcionális, és a célcsoportjuk felhasználási szokásaihoz igazodva kell kiválasztaniuk hol, illetve mennyire aktívak.

    Nemcsak a termékeiket érdemes hirdetniük, hanem a megüresedett pozícióikat is. Ezt különösen meg kell szívlelnünk akkor, ha a fiatal generációt akarjuk magunkhoz csábítani.

    Az EGC mellett több érv szól: alacsonyabb a költségvonzata a klasszikus marketingeszközökhöz képest, ezen kívül fejleszti a vállalati kultúrát, javítja a morált, növeli a munkatársi elköteleződést.

    Természetesen ez sincs teljesen ingyen, hiszen a dolgozók az idejükkel fizetünk értük, de tartsuk észben, hogy a vállalat legnagyobb támogatói a saját alkalmazottai.

    Éppen ezért, ha növelni akarjuk a lojalitást, e mellett értékes önéletrajzokat szeretnénk kapni, akkor a legjobb, ha egy állás meghirdetésekor teret engedünk a kollégáink által készített tartalmaknak. Nagy eséllyel sokkal jobb eredményeket hoznak majd, mint a marketing vagy HR-osztályon született és hivatalos felületeken közzétett társaik.

    Persze ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy dobjuk sutba a klasszikus álláshirdetéseket, mindössze arra szeretnénk rávilágítani, hogy igyekezzünk ezekbe is egy kis kreativitást csempészni.

    Miért? Mert ez is hozzájárul ahhoz, hogy kitűnjünk a tömegből, illetve a megosztásokkal nagyobb esély van arra, hogy eljut a lehetőség a potenciális kollégákhoz. (És akkor még nem is beszéltünk annak erejéről, amikor a munkatársak azzal a kiegészítéssel osztják meg a hirdetést, hogy szeretnek ott dolgozni.)

    3 nyomós indok, amiért megéri esélyt adni az Employee Generated Contentnek

    Életszagú történeteket ad át

    A kollégák valódi történeteket és személyes tapasztalatokat osztanak meg az ismerőseikkel, ami hitelessé és relevánssá teszi a tartalmat. Éppen ezért ez egy nagyon jó lehetőség arra, hogy emberközeli módon mutassuk be a céget. Az emberek történeteken keresztül tanulnak és dolgozzák fel az információkat – miért ne a mi „mesekönyvünkbe” olvassanak bele lefekvés előtt?

    A terjesztés és a kreatív gondolkodás nem a mi dolgunk

    A munkaerő leveheti rólunk azt a folyamatos nyomást, ami szerint mindig muszáj ötletes tartalommal előrukkolnunk a közösségi médiában, hiszen ők olyan koncepciót találhatnak ki, ami túlmutat a sablonokon. És mivel közel állnak a fogyasztókhoz, ezért könnyen betekintést nyújthatnak a vállalat tevékenységébe az érdeklődnek – sőt, a véleményüket is figyelemmel tudják követni.

    Elégedett és elkötelezett dolgozókat nevel

    Amikor lehetővé tesszük a cégről szóló tartalmak gyártását, akkor elérjük, hogy a kollégák értékesnek, fontosnak érezzék magukat és azt lássák, számít a véleményük. Ez a kombináció pedig azt eredményezi, hogy több energiát fognak a kiosztott feladatok megvalósításába fektetni, így kiemelkedő teljesítményt nyújthatnak, ami motivációt ad a hosszú távú elköteleződés egyik kulcsfontosságú kritériumához, a fejlődéshez.

    Ha azt akarjuk, hogy a kollégák által publikált tartalmak pozitív fényt vessenek a cégre, jó kapcsolatot kell kiépítenünk és ápolnunk velük. Legalább ennyire fontos, hogy egy jó csapat tagjának érezzék magukat, aminek nem akarnak rosszat.

    Hogyan kapcsolódik az EGC az álláskereséshez?

    Képzeljük magunkat egy pillanatra egy álláskereső helyébe.

    Mit néznénk meg először?

    A fizetést és a mellette szóló előnyöket biztosan, de egy jól fizető állásajánlat még senkit nem győz meg maradéktalanul arról, hogy megéri nálunk dolgozni. A hosszú távú berendezkedéshez egy olyan munkakörnyezet is kell, amelyben a dolgozók jól érzik magukat.

    Ehhez nemcsak a fizikai környezet, hanem a munkahelyi kultúra is hozzátartozik. Utóbbit kifejezetten jól adja át az EGC, amely nagyobb vonzerővel bírhat, mint bármilyen irodai körbevezetés. És valljuk be őszintén, mi is szívesebben dolgoznánk egy olyan vállalatnál, ahol az emberek izgatottan és önként osztják meg a munkájuk egy-egy pillanatát, különösen a saját oldalukon.

    A mindennapok bemutatásával persze nemcsak a potenciális jelöltek szemében válhatunk szimpatikusabbá, hanem a munkahelyi kultúrát is fejleszthetjük. A képlet egyszerű: minél több dolgozói tartalomnak adunk teret, annál többen akarnak részt venni ezek készítésében.

    Így végeredményben nem posztolásra buzdítunk, hanem közösséget szervezünk.

    A Google példája azt is megmutatja, milyen kellékekkel lehet támogatni az egyedi tartalmak megszületését. A brand világszerte ismert arról, hogy az emberek imádnak ott dolgozni és élményként tekintenek a munkájukra. Nem csoda, hiszen a cégen belül biciklivel lehet közlekedni, az edzőteremben pedig tökéletesen fel lehet frissülni mentálisan (is).

    Persze mindez nagyon jól hangzik, de ennél is nagyobb bizalmat épít és pozitív hatást kelt, amikor valaki büszke mosollyal az arcán örökíti meg, hogy már egy éve dolgozik a cégnél. Amikor pedig az egyik részleg karácsonyi mintás egyenpulcsiban várja az ünnepeket azt üzeni, hogy a Google-nál dolgozók viccesek.

    Egy másik nagyon jó példa a finoman irányított Employee Generated Contentek létrehozására a T-Mobile, akik a #BeMagenta jelölés bevezetésével szorgalmazzák a posztok publikálását Facebookon, Instagramon és Twitteren. Ez azonban jóval több, mint egy hashtag, Magentának lenni ugyanis egy nemzeti határokon átívelő életérzés lett: egy Magentás határozott, vakmerő és briliáns.

    A dolgozókat ezekkel a pozitív tulajdonságokkal összekötve egyedi identitást adományoz nekik.

    Irány a tervezőasztal

    A legjobb, ha ezt a tevékenységet egy kampányként fogjuk fel. Vagyis első lépésben szükségünk lesz egy sorvezetőre az egyes közösségi média fiókok kezelőinek és a felhasználóknak egyaránt.

    Érthető, hogy tartunk a rossz szájízt hagyó posztoktól. Éppen ezért bátran – ugyanakkor a szavakkal óvatosan bánva – kommunikáljuk, hogy mi az, amit semmiképpen nem akarunk viszontlátni, és arra is mondhatunk példát, amit kifejezetten örömmel veszünk.

    Akármilyen gondosan is tervezzük meg a folyamatot, elképzelhető, hogy fogunk találkozni negatív posztokkal. Ezért jobb, ha erre az eshetőségre is felkészülünk és kidolgozunk egy stratégiát a kezelésére.

    Miért érdemes ezzel foglalkoznia egy kis-, vagy egy középvállalkozásnak?

    Azért, mert az előnyök náluk is ugyanúgy érvényesülnek, mint a nagyvállalatoknál (persze a kisebb méretükhöz igazodva). Vagyis pozitív üzenetet közvetíthetnek és olyan tartalmak születhetnek, amelyek megkülönböztetik őket a munkavállalókért folytatott versenyhelyzetben.

     

    Témák

    Kezeld jól a hibrid kihívásokat!

    Töltsd le a legújabb e-könyvünket, amely már kipróbált tippekkel rendelkezik a hibrid csapatban való működésről!

      Kapcsolódó cikkek